Utolsó ruha
Kislányom, Kovácsné Piroska kolléganőm lányának esküvője lesz, szeretnének tőled menyasszonyi ruhát rendelni. Elvállalod?
Nem, anya, rengeteg a munka, semmire sem jut időm. Keressenek inkább más varrónőt.
Csak hozzád ragaszkodnak, mindenki téged ajánl, annyira szépen dolgozol.
Egyszerűen nem megy, ne haragudj
Hát jó Bár szomorúak lesznek
Kata otthon dolgozott, állandóan jöttek-mentek a megrendelők, gyakran kénytelen volt visszautasítani másokat. Már gyerekkora óta tudta, hogy ruhákat fog készíteni, hiszen már kicsiként is a babáit öltöztette. Középiskola után pontosan tudta, hova jelentkezik majd.
Nagyon precízen dolgozott, ruhái tökéletesen simultak a megrendelőkre, mindenki el volt ragadtatva. Kata szerette a munkáját, s jó pénzt is hozott a házhoz. Pedig a boltok tele voltak ruhával, mégis sokan inkább az egyedi varratást választották.
Egy hét múlva édesanyja könnyekkel a szemében állított be.
Kislányom, szörnyű dolog történt Kovácsné Piroska lányával, a menyasszony Beatrixszal, akinek ruhát rendeltek volna tőled, baleset történt, a vőlegényével együtt Rokonokhoz utaztak vidékre, éjszaka a vőlegény elaludt a volánnál, az autó lesodródott, és fának rohant. Olyan fiatalok voltak, boldogan készültek az esküvőjükre És most minden odavan. Esküvő helyett temetés Szörnyű
Kata nagyon elkeseredett. Néha milyen igazságtalan tud lenni az élet…
A szülőknek most menyasszonyi ruhát kell venniük, hogy abban temessék el Beatrixot Nem sikerült megrendelniük Borzalom, eltemetni a saját gyermekedet
Kata egész éjjel varrt, miközben a tragédián járt az esze. Az égiek sajnos nem adtak neki gyermeket; orvosok is megmondták, hogy meddő. Eleinte fájt neki, aztán beletörődött. Már 43 is elmúlt, nem éppen ideális életkor szüléshez. Elképzelte, milyen lehet ilyen fájdalmat átélni, együttérzett a fiatalok szüleivel.
Egyszer csak kiszabadult az ablak, nem értette, hogyan lehetséges, hogy magától kinyílik. Oda ment bezárni. Visszatérve az asztalhoz, egy áttetsző fiatal lányt pillantott meg.
Már annyit dolgoztam, hogy képzelgek Jobb lesz lefeküdni.
Kérem, varrjon nekem egy ruhát! Nem volt lehetőségem emberként férjhez menni a földön, de legalább odaát szeretnék szépen elbúcsúzni Ez lenne az utolsó ruhám Most már örökre együtt maradunk Gergővel, ezt rendelték nekünk az égiek
Ki maga, kisasszony? Mi ez az egész?
Beatrix vagyok Csak maga tud varrni olyat, amilyet szeretnék
Megmutatták, mi vár rám, s elhiheti, odafönt gyönyörű egyáltalán nem félek már az elmeneteltől, főleg, hogy a szerelmem is velem megy De szeretnék még egyszer igazán szép lenni
Kata ledöbbent. Ezt már tényleg csak filmben látni Őrültség az egész!
Lefekszem inkább, túl sokat gondolkodtam ezen az eseten, és emiatt talán látom ezt a menyasszony szellemet is
Kata elment aludni, és mély álomba zuhant. Reggel dolgozni kezdett, az éjszakai történetet csupán fáradtság és élénk képzelet számlájára írta.
Este igyekezett korán lefeküdni. Miután elpakolt a varrósarkából, ismét látta a gomolygó, áttetsző lányt.
Tudod, most már kezdek kibékülni ezzel az állapottal Csak nehéz nézni, ahogy anyám szenved. Próbáltam elérni hozzá, de túl nagy a fájdalma, nem érzékeli, amit küldök, te viszont igen Nem adatott meg ez mindenkinek.
Beatrix, mi lesz veled később, a temetés után? Fölmész a mennybe, vagy hogyan tovább?
Az én kísérőm mondta, hogy addig még itt leszek, amíg minden el nem rendeződik. Aztán átvezet oda, ahova mennünk kell. Többet nem mondhatok. Sok mindent megtudtam, s igazából a halál nem szörnyű, csak átlépés egy másik világba, ahol majd tovább folytatódik a létezésem. Egyszer majd újra visszatérek, és nem biztos, hogy lánynak Ezt a földi utat viszont szeretném menyasszonyként lezárni. Segíthetnél ebben
Kata zavartan vállat vont. Lehet-e egyáltalán úgy ruhát varrni egy halottnak, hogy az magától kéri?
De nem is tudom, milyen ruhát szeretnél, mekkora a méreted Mit mondok majd a szüleidnek?
Te csak varrd, minden el fog rendeződni, hidd el Megmutatom, milyennek szeretném.
A lány körbefordult a szobában egy légies, csodaszép fehér ruhában, majd megállt. Kata minden apró részletet figyelt. A ruha valóban csodás volt, csipkéből készült.
Kata gyorsan vázlatot készített, minden részletet rögzítve. Amikor végzett, a lány eloszlott, mint a füst.
Reggel Kata az asztalán találta a rajzot tehát mégsem álmodta. Valóság volt.
Kata bement az anyagboltba, a legszebb csipkét és a legfinomabb textilt vette meg. A méretet hasra ütésre döntötte el, a lány karcsú volt. Hazaérve rögtön munkához látott. Csak este eszmélt rá, mennyire elfáradt. A férje, András rázta meg a vállát.
Katikám, minden rendben veled? Olyan különös vagy mostanában. Mi történt?
Elmesélném, de biztos kinevetnél, vagy bolondnak hinnél Inkább nem beszélek róla, ne haragudj
Két nap múlva kész lett a ruha. Soha ilyen könnyen még nem varrt semmit, mintha valaki segítette volna. Ráhelyezve a próbababára, gyönyörködött munkájában. Milyen kár, hogy Beatrix sosem lehetett igazi menyasszony
Este édesanyja új hírekkel érkezett.
El sem hiszed, még mindig nem temették el Beatrixot Előbb nem adták ki a holttestet, aztán papírok hiányoztak Ruha sem kapható sehol, mindenhol visszautasítják őket. Teljesen kétségbe van esve Piroska.
Anya, megvarrtam a ruhát Beatrixnak Ebben fogják eltemetni
Kislányom, hogyhogy? Hiszen azt mondtad, nem vállalod, méretet sem vettél
Bízd csak ide, így kellett lennie, hidd el
Másnap Beatrix rokonai elvitték a ruhát. Kata nem fogadott el pénzt.
Gergővel együtt temették el őket ugyanazon a napon. A ruha tökéletesen passzolt. Csodával határos módon sikerült ráadni a lány testére, amely mintha egy időre újra puha és hajlékony lett volna.
Lányom, gyönyörűen feküdt a koporsóban, mosolygott Nyugodjanak békében, ő is és Gergő is
Néhány nappal később Kata álmában meglátta Beatrixot. Táncolt a vőlegényével, arcán boldog mosoly. Különös kertben voltak, csodás színekkel, szokatlan növényekkel, madarak csiviteltek, patak csörgött.
A tánc után Beatrix Kata felé fordult.
A ruha gyönyörű, köszönöm! Nagyon boldog vagyok! S még valami Hamarosan megérkezik hozzád Alíz. Segítettem neki, hogy eljusson hozzád
Kata hirtelen felébredt. Beatrix boldog, tetszett neki a ruha tehát mindez nem volt hiábavaló De ki lehet az az Alíz?
Kata újra fejest ugrott a munkába. Időnként meglátogatta barátnőjét, hogy kiszellőztesse a fejét. Teáztak, nosztalgiáztak.
Jaj, Veronka, mostanában valahogy nem érzem jól magam, lehet, hogy a gyomrommal van bajom, vagy csak túlhajszoltam magam Nőgyógyásznál sem jártam már, szerintem nálam már a változókor is elkezdődött, mióta nem jön meg. Holnap elmegyek magánrendelésre, nem akarok várakozni.
Katica, már ideje volt! Nagyon elhanyagoltad magad a sok munkával!
***
Katalin, ön várandós. Furcsa lehet, de ebben a korban már sokaknak nem sikerül
Ne nevettessen, évek óta meddő vagyok! Csak nézze meg alaposan
Nincs kétség. Nézze csak a monitort: ott a keze, lába, dobog a kis szíve, minden rendben, sőt kislány lesz! Gratulálok!
Kata könnyek között lépett ki az orvosi rendelőből. Boldogságtól sírt. Csoda történt Annyi év várakozás után Kislány Hát erről beszélt Beatrix, tényleg eljött hozzá Alíz, a kislánya!
Egy csokor virággal ment a temetőbe, Beatrix sírját kereste. Gyorsan megtalálta, pedig fogalma sem volt, hova temették. Lábai vitték a jó helyre.
Köszönöm, Beatrix. A legdrágább ajándékot adtad, a gyerekemet Remélem, te is boldog vagy Gergővel ott, ahol most vagytok
Letette a csokrot a sírra, és mosolyogva, pocakját simogatva indult haza. Ha nem segít a ruhával, talán gyermeke sem születik Adj jót, és visszakapod!
