Anyáposztróf
Lászlóné Borbála egy igazán tekintélyes asszonyság volt. Nem lépkedett, hanem vonult. Nem nézett, hanem átszúrt a pillantásával. Nem beszélt, hanem megmondta a magáét. Ha felállítanád egy talapzatra szobor volna, nem asszony.
Ő volt a vezér az egész környéken, egy nagyobb élelmiszer-nagyker tulajdonosa, két ittas garázdaságért már ült a börtönben, plusz még egy alkalommal véletlen emberölésért hát, mit ne mondjak, nem a levegőbe beszélt. Három lánya született a börtönjáratok között, és persze három veje is, ahogy illik.
A vőket a lagzi után mind szépen sorba állította, felolvasta nekik a házirendet, jogokra és kötelességekre lebontva, s hozzátette a büntetéseket is, ha valaki tán csúnyán feledné magát.
Na jó, apróságokkal Borbála nem foglalkozott idegeit kímélte. A lányainak szigorúan tilos volt zavarni anyát jelentéktelen ügyekkel tanuljanak meg maguk megoldani a gondjaikat! Csak súlyos esetben lehetett hozzá fordulni: ha valaki vagy valami eltűnt, vagy ha netán valakinek a hulláját kell elrejteni.
A vő urak csípik ezt a nem beavatkozós politikát, nem ugrálnak feleslegesen, Borbálát piszkálni csak maguknak ártanának, főleg hogy a “érzelmi felindulásból elkövetett emberölés” szócikk az arcára volt írva.
A legkisebb vő, Tamás, nem volt sokat együtt anyósával félni sem félt tőle, ráadásul családostul a szomszéd városban lakott, s úgy vélte, ő aztán szabad és független, dehogy fog ő Borbálától rettegni. Egészen addig, amíg rá nem állt főnöke szombat esti bulijára, ahol a program egy klasszikus szauna volt három kollégával.
A feleségének Tamás azt mondta, hogy későig dolgozik, van egy kis restanciája. Tapasztaltabb kollégái profibban oldották a dolgot egyik horgászfelszerelést cipelt, az asszonynak élő halat rendelt vödörben, “barátokkal pecázni megyek”. Két másik laptopot hozott, “éjszakai tankcsatára” hivatkozva. A főnök na, ő nem titkolta: szaunázni megy, kész.
Órák múltán a piálás, gőzölés unalmassá vált, feldobták az estét: dobják össze a forintot és rendeljenek pár örömlányt. Pénzük csak kettőre futotta, de úgy festett, hogy mindkettő elég szürreális volt a főnök szerette volna inkább cserélni egy szebb példányra, a többiek inkább újabb vodkát vetettek be.
Éjfél körül Borbála legkisebb lánya, Réka, már a falat kaparta idegességében és úgy döntött, anyát hívja.
Röviden, lényegre térj, épp egy kamiont rakodok! mondta Borbála.
Anya, Tamás nem ért haza, telefonja se, munkahelyi se, kollégáit se, főnökét se érem el. Biztos történt vele valami!
A rohadt életbe, Réka! Ne pánikolj, mindjárt intézkedek.
Borbála kiosztotta a feladatokat a raktárosainak, bepattant a kocsiba és máris indult a szomszéd város felé. Közben telefonálgatott.
Fél óra múlva pontosan tudta, melyik szaunában, kik társaságában mulat a veje, egy órán belül már a városban volt, negyedóra múlva az ajtónál állt mellette reszkető szaunamester. Hirtelen beugrott a társaságba, s a veje egy alibit kapott: látványos véraláfutások és egy letört fog.
A főnök megpróbálta uralni a helyzetet:
Asszonyom, ezt mégis hogy képzeli?! Maga ki? Hívom a rendőrséget!
Na hát, Borbálát nem lehetett ilyenekkel sakkban tartani! Abbahagyta a vő rugdosását, bal kézzel a kést elkapta, jobb keze a főnök nyakához tapadt:
Próbáld meg, te szerencsétlen! Levágom a nyelved! Én ennek a kutya vőnek az anyósa vagyok!
Hallgass, te csigák! kiáltott rá a pengétől pánikba eső örömlányokra, majd a kést pörgetve Tamáshoz lépett.
Na, te tökéletes toldalék, csak nem szorít valami a gatyádban?
Anya! rimánkodott Tamás a sarokban Ezt nem teheti meg!
És ugyan mi akadályozna?
Nem csaltam meg a lányát! Bárkit megkérdezhet!
Borbála az örömlányokra nézett.
Nem volt csalás rekedte a főnök, nyakát simogatva.
Látom én is, milyen csajokat szedtetek be? Minek ilyet? Borbála levágott egy nagy darab kolbászt, rábeszélt egy vodkát, a vőnek átnyújtotta.
Eddzünk! Anesztézia.
Tamás fogával csattant a poháron, de legurította.
Mi ez a kupi itt? Mondjátok el!
Csak pihenni akartunk mondta a főnök Nem igazán sikerült, uncsi volt, a lányok se váltottak be.
Borbála leült, kolbászt rágott.
Fantáziátok sincs, fiúk! mondta tele szájjal És ezek? a horgászbotokra biccentett Szexshopból van?
Ez az én alibim szólalt meg “horgász”.
Ez itt is? ráütött a vödörre.
Igen.
Jól átgondoltad, te szerencsés! Mi lenne veletek nélkülem?
Felborította a vödröt a medencébe; a halak azonnal szétrebbentek.
Tessék, horgász! Kapd a botot! A tankos is! Halat fogtok. Hé te, csigák! Munkára, ugrás a vízbe, fizetés dolgozni!
Az örömlányok beugrottak.
Szabály: Férfiak horgásznak bottal, nők kézzel. Aki fog, az egészben hazamehet.
Te bökött a másik “tankosra” Te jegyzed az eredményt. Mi a főnökkel fogadunk. Én a sárga fürdőruhásra teszem, elsőként fog halat.
Dehogy! mondta a főnök Én Misinek drukkolok. Ő profi horgász.
Hé, sárga! kiabált Borbála Ha első leszel, prémium jár egy nap bérrel!
És nekem mi jut? zsörtölődött a másik lány.
Neked prémium jár, ha többet fogsz, mint a sárga.
Félórával később a szaunamester óvatosan benézett hangzavar, röhögés, kiabálás… Lányok halat hajkurásztak kézzel, Misi kenyérrel pecázott, tankos a lányt hajtotta, Tamás a másik tankossal, nagy törölközővel, mint háló, próbált valamit fogni. A főnök a medence szélén lelkesen irányított.
Borbála üzent a lányának: férjét ismeretlenek támadták meg hazafelé, megverték, de életben maradt, már vallomást tesz a rendőrségen úgyis hazaviszi majd. Üzenet végén puszi, anya. Egy fog a vőnek kevesebbet ér számára, mint lánya nyugodt éjszakája. Vőnek, hiba nélkül, meleg összeg ment át utalásban fogpótlásra jár neki! De legközelebb Tamás gondolja meg kétszer, mielőtt bulizni megy.
